Katits Kálmán sportolóként, a mozgások elemzése céljából kezdte a filmezést.
Bunyevác-sváb származása ellenére pályáján mindig jelentős volt a határon túli magyar területek iránti elkötelezettsége. Független és dokumentumfilmesként folyamatosan lépést tartott a technikával.
25 országos és számos nemzetközi fimfesztiválon nyert díjat, többek között 1995-ben Zomborban. Legutóbbi díjait 2017-ben kapta a zalaegerszegi Göcsej Filmszemlén.

Pannon Magyar Ház (Pécs, János u. 22.)

A programot Székely László Délvidéki strófái gazdagítják

Minden évben a Magyar Kultúra Napja délvidéki központi ünnepségén hirdetik ki az év Vajdasági Szép Magyar Könyv pályázatának eredményeit. Az idei pályázatra 18 kiadó 60 kiadványát értékelte ifj. Szilágyi Gábor reklámgrafikus, ifj. Sebestyén Imre dizájner, tipográfus és Gubik Korina képzőművész összetételű szakbizottság. A díjazott kiadványokat Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke mutatja be.

Dechandt Antal festő, szobrász, grafius. A 80-as évektől nagyszámú tusrajzot és színes ceruzarajzot készített, improvizatív, dúsan tekergő vonalakból felépített tájképeket, fákat, liánokat festett, később színezett fa és terrakotta szobrai térben jelenítik meg a festészetében már megfogalmazott művészi témáit. Nagyméretű, festett, égetett felületű faszobraiban, installáció jellegű együtteseiben már a stilizáltság magasabb fokán fogalmazza meg organikus, ugyanakkor szerkesztett szobrászati elveit. Munkái láthatóak voltak az Ernst Múzeumban, a bécsi Dorotheumban, számos hazai és nemzetközi tárlaton. Művei megtalálhatóak a pécsi Modern Képtárban, az eszéki, a paksi, a schwerini képtár gyűjteményében.

Pál Hunor Marosvásárhelyen született, pályafutását színészként kezdte, majd 2015-ben egy nyár végi napon úgy ébredt, hogy faragnia kell. Az új út, amin elindult: „A fa, én és Isten!” „A megmunkált fa-hasáb maga is attraktív, kibontható belőle az érzelem, a gondolat. Üzenetközvetítő lehet.” – vallja.
Jelenlegi munkáit a síkból kiemelkedő fiuratív, realista ábrázolásmód jellemezi. Alkotásai átmenetet képeznek festészet és a szobrászat között. Általában hárs-, éger-, körte- és diófából farag. Alkotásait elsődlegesen szellemi használatra szánja, a belső világ megmozgatására, a mondanivaló szuggesztivitásának érzékeltetésére, továbbgondolásra.
Ők ketten itt, Baranyában találkoztak, mi pedig velük a Pannon Magyar Ház kiállításán.

Pannon Magyar Ház (Pécs, János u. 22.)

„Életem, hobbim az alkotás, a természetes anyagok, amiket csűrök csavarok, gyűrök-gyavarok. A folyton változó, képlékeny anyag megnyugtat és izgalomban tart, mint egy játék.” vallja Bedő Anikó keramikus. Ugyanakkor az évek során más alkotó tevékenységekben is kipróbálja magát. Csipkét ver, nemezel, hímes tojást irókázik. Ezen a kiállításon új arcát mutatja meg, erdélyi kalandozások során készült fotóival ismerkedhetünk meg.

A kiállítást Laufer László a Dunántúli Napló és a BAMA fotóriportere nyitotta meg.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum 45 évvel ezelőtt, 1973-ban nyitotta meg hivatalosan kapuit az érdeklődők előtt. A tavalyi jubileumi ünnepre intézménytörténeti kiállítással készült, amely az eltelt évtizedeket fotókkal, levelezésekkel, vendégkönyvi bejegyzésekkel, tárgyi anyagokkal mutatja be.

Válogatás az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházának gyűjteményéből

Az Emlékház névadóját, Györkös Mányi Albertet Murádin Jenő művészettörténész a következőképpen jellemzi: „Az erdélyi naiv művészetnek határokon túl is jelentős sikereket aratott alkotójává lett. Élményanyagát kalotaszeg-peremi szülőfaluja és általában az erdélyi falu rendtartó világából, gyermekkora élményeiből merítette.
Festményeit a perspektíva törvényeivel nem számoló naiv elrajzolások, s ugyanakkor az erőteljes, kifejező színvilág és egyszerűsítés jellemzi.” Györkös Mányi Albert műteremlakását, minden abban található vagyonával együtt, végrendeletileg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre hagyta, azzal a céllal és fel tétellel, hogy az EMKE a képeit „állandó jelleggel kiállítsa, emlékházat rendezzen be, hozza létre a Györkös Mányi Albert Alapítványt, és biztosítsa a hagyaték szakszerű kezelését és bekapcsolását a szellemi körforgásba”
(idézet végrendeletéből). A kiállítás a gyűjteményből válogatott alkotásokat mutatja be.